Rohod története

Rohod személynévi eredetű helynév, mely személynév a nyelvünkből már kihalt ruh-roh színnév d képzős változata, s mivel e színnévnek "fekete" illetőleg "vörös" volt a jelentése, a név nyílván a személy hajszínére vonatkozott.

A község lakosai szerint a honfoglalás idején egy Rohod nevű vezér hozta ide és telepítette le a magyarokat, s a falut is róla nevezték el. Más források szerint neve Rohodi Pétertől ered, aki itt földesúr volt. A község nevét 1282-ben egy hamis oklevélben említik először, eszerint Rohod a Szatmár megyei Mérgesddel szomszédos volt. A XIV. század első évtizedébol való az első hiteles adat: 1306 körül az idevaló Fodorral Váradi László pereskedett. A XIV. század elejétől sűrűn előfordult az oklevelekben a település többféle névalakkal: kontra fudur de Ruhud (1306), Ruwhud (1342), Ruhd (1348), Rohd (1348), Rohud (1364-1383), Ruhod (1357), Rohad (1299-1349), Rahod (1391), Rohud (1358-1371), Hochod (1385).

A XVI. század óta részben a Rohodi családbeliek, részben a Petneházyak bírták, de volt itt része a Bogdányiaknak is. A XVIII. században Varatkay István alispán lánya, Erzsébet révén a Sulyok család szerzett egy részt belőle, s Vay Ábrahám is bírta valamely részét. 1607-ig részben Szabolcs, részben Szatmár megyéhez csatolták. A jobbágyfelszabadításkor 874 lakosa volt, de csak Vayak voltak a régi földesurak közül birtokosok. Két nagy tűzvész pusztított a településen: 1827-ben és 1874-ben. A község határába olvadt Bajnokfölde, mely falu 1416-ban tűnt fel, amikor Zsigmond király új adománya címén, a váradi káptalan Ólnodi Zudar Péter bán és testvére István fiait e birtokba beiktatta. A község határában vagy környékén keresendő Arteustelke, melynek névadója Rohodi Arteus a XIII. század második felében élt.

A község az 1860-as években közigazgatásilag Nyírbátori felső, a XX. század elején a Nyírbátori, 1920-tól a Nyírbaktai, 1945-től a Baktalórántházi, 1971-től a Mátészalkai járáshoz tartozott. Jelenleg Mátészalka város környékének része.

Az 1920-as években a Nyírbaktai körjegyzőségben szerepelt. Az 1940-es évek közepétől Vaja nagyközséghez osztották be. 1970-től Nagyközségi Közös Tanács társközsége volt Rohod, tanácsának székhelye pedig Vaja, társközsége Őr volt, majd a 80-as évektol Nyírparasznya is.

Az 1990-es helyhatósági választások eredményeként független polgármester került megválasztásra Éles Dániel személyében, aki ezután 17 éven keresztül, 2007-ben bekövetkezett váratlan haláláig a 9 fős Képviselőtestülettel tevékenykedett a községért. 2007-ben Éles Tibor a FIDESZ-KDNP színeiben indulva került megválasztásra és azóta látja el a polgármesteri tisztséget.

A címer leírása

A címerpajzs a település 1891. évi pecsétnyomóján látható forma, mely a község egykori nemesi tulajdonára utal.

Bővebben: A címer leírása

A református templom

A korábbi rohodi református templom építéséről nincs biztos adat. Borovszky Szabolcs megyéről írt munkájában említi, hogy a református templom 1600 körül épült. Kováts a magyar református templomokról szóló könyvében a templom építését a XVIII. század közepére teszi.

Bővebben: A református templom

Rohod híres szülötte: Szentpétery Zsigmond

1789. július 31-én nagy várakozás előzte meg a születendő gyermek érkezését a rohodi református lelkész házában. A tiszteletes úr fiút szeretett volna, aki egykor majd apja nyomdokaiba léphet.

Bővebben: Rohod híres szülötte: Szentpétery Zsigmond